Tartalomjegyzék
A trágya a mezőgazdaságban a leghagyományosabb trágya, amelyet évezredek óta használnak a talaj termékenyebbé tételére, és ma is használják a talaj javítására és javítására a biokertekben.
Mint mindenki tudja, a trágya a haszonállatok, általában szarvasmarhák és lovak ürülékéből áll, amelyet az alommal (szalma vagy fűrészpor) együtt gyűjtenek össze és hagynak érni. Mivel az állattartók számára hulladékanyag, olcsó, de tápanyag szempontjából nagyon értékes anyag.
A legjobb trágya a zöldségeskertben a lótrágya, amelyet frissen, egyszerűen a helyi lovardában lehet beszerezni, de a tehéntrágya is kiváló trágya. A felhasználandó trágya adagja több tényezőtől függ: a talaj jellemzőitől és hasznosításától, a művelési igényektől és a rendelkezésre álló trágya típusától. A kerti talaj jó előkészítése érdekébenÉvente átlagosan 3-4 kg-ot ajánlok négyzetméterenként.
Lásd még: Láncfűrészes metszés: hogyan és mikorTartalomjegyzék
Lásd még: Szent Péterfű: a Tanacetum Balsamita officinale termesztéseMuck érés
Nagyon fontos tudni, hogy a trágyát nem lehet azonnal felhasználni, amint az állat megtermeli, hanem egy érlelési időre van szükség, amely általában úgy történik, hogy az anyagot a halomban hagyják pihenni. Ez a folyamat néhány hónapig tart, és az állati trágya stabilizálására szolgál, amelyet különböző, természetesen előforduló mikroorganizmusok dolgoznak fel.
Ha a friss trágyát közvetlenül a talajra juttatjuk, az rothadást terjesztene a növények között, és a trágya gyakran tartalmaz még aktív magvakat, amelyek számos gyomot hoznának a kertbe. Éppen ezért a trágyát érlelni kell hagyni, legalább négy-hat hónapig.

Miért a trágya még mindig az egyik legjobb szerves trágya?
A trágya nagyon jó mennyiségben tartalmazza a növények számára szükséges tápanyagokat, és mindenekelőtt tartalmazza mindhárom fő elemet, amelyre a zöldségeknek szükségük van az egészséges növekedéshez. Hogy finoman fogalmazzak, a káliumtartalom nem túl magas, és vannak olyan növények, amelyeknél szükség lehet a pótlására, de a trágya a legtöbb esetben nyugodtan használható.kizárólagos trágyaként használva nitrogént, foszfort és káliumot, valamint különböző nyomelemeket biztosít.
A trágyázás mellett a trágya talajjavító funkcióval is rendelkezik azaz szerves anyagot juttat a talajba, ami kedvez a mikroéletformáknak és javítja a talaj szerkezetét. Egyszerűen fogalmazva, e műtrágya hozzáadásával a kerti talaj puhábbá válik, kevésbé hajlamos a tömörödésre, ami nagy erőfeszítést takarít meg a talaj megmunkálásakor, és jobban megtartja a nedvességet.
A trágya ezért nagyon hasznos az alaptrágyázásnál, azaz a zöldség betakarításával eltávolított anyagok és szerves anyagok helyreállítása céljából minden évben elvégzett trágyázásnál, amely a kert termékenységének fenntartását szolgálja.
Szerves trágya
Természetesen a trágya megfelelő szerves trágya a biogazdálkodásban, de figyelni kell arra is, hogyan nevelték az állatokat, és az alom összetételére is (ha van benne például ragasztót vagy lakkot tartalmazó fűrészpor), hogy biztosak lehessünk abban, hogy a trágya valóban szerves trágya, és felhasználható a természetes zöldségeskertben.
Hogyan használjuk a trágyát
A trágyát a kertben különböző időpontokban lehet felhasználni, a legjobb, ha mindig a művelés megkezdése előtt, legalább 10 nappal a termeszteni kívánt kertészeti növények vetése vagy átültetése előtt juttatjuk ki. Közvetlenül a kiszórása után a 15-20 cm-es talajba kapálással kell a talajba dolgozni, hogy a nitrogén megmaradjon. A kert trágyázásának legjobb időpontjai a következőkfebruár vége-március (tavaszi átültetés előtt) és szeptember-november (őszi trágyázás).
Gondoskodni kell arról, hogy a trágya akkor kerüljön kiosztásra, amikor már érett. A friss trágya használata azt jelenti, hogy a túlzott nitrogénmennyiség miatt a növények károsodhatnak, és a kertben a kriptogámiás betegségeknek kedvezhetnek; a túl érett trágya használata pedig a termékenység elvesztésével jár. Ezért a trágya talajra történő kijuttatásának megfelelő időpontját kell megválasztani, hogy egyrészt megfelelően megérjen, másrészt pedig, hogymég mindig képes fokozatosan tápanyagokat felszabadítani a zöldségeink számára. Az érett trágyának sötét színűnek kell lennie, nem túl száraznak, de megtartja a nedvességet.
Mennyi trágya kerüljön a kertbe
Nehéz megbecsülni, hogy mennyi trágyára van szükség a zöldségeskertben, először is ez függ a talaj jellemzőitől és attól, hogy mennyit használtak, másodszor pedig attól, hogy mit kell termeszteni: igényes zöldségeket, mint a sütőtök vagy a paradicsom, vagy olyan növényeket, amelyek kevesebb tápanyaggal is beérik, mint a saláták vagy a hüvelyesek. Egy jó éves háttértrágyázás a zöldségeskertben.megközelítőleg 3-4 kilogramm trágya négyzetméterenként. 100 négyzetméteres zöldségeskerthez tehát 3-4 kilogramm trágyára lenne szükség.
A trágya alternatívái
Nem mindig áll rendelkezésre trágya, nem mindenkinek van kéznél istálló vagy istálló. Ráadásul bizonyos városi vagy házikertekben a szagok miatt nem is célszerű állati trágyából halmokat rakni a kertben, ezért alternatívák után kell nézni, mindig bio és organikus.
- A komposzt a trágyázás hátterében trágya helyett is használható, de kevésbé gazdag, ezért kevésbé hatékony szerves trágyaként. A szaga kevésbé zavaró, de még mindig ott van, viszont könnyebben beszerezhető, mert saját magunk is előállíthatjuk.
- A földigiliszta-humusz a trágya minden pozitív tulajdonságával rendelkezik, amit a földigiliszták munkája tovább fokoz. És nem büdös.
- A pelletált trágya kényelmes, mert nem terjedelmes, mindig szárított trágya, ezért koncentrált. Ugyanakkor nem sok szerves anyagot szolgáltat, ezért jó trágyázó, de kevés talajjavító hatása van.
Matteo Cereda cikke

