Azok, akik zöldségeskertet művelnek, dönthetnek úgy, hogy palántákat vásárolnak a faiskolában, vagy közvetlenül magról kezdik a vetést, ez a második lehetőség kétségtelenül a legmegfelelőbb: a közvetlen vetéssel az ember tanúja lehet a növény teljes életciklusának, a csírázástól a termés betakarításáig, és pénzt is megtakarít, mivel nem kell megvenni a palántákat, csak a magokat.

Kétféleképpen lehet vetni:

• Vetés cserépbe vagy talajba A magokat tálcákba vagy cserepekbe ültetik, amelyeket aztán átültetnek.
• Közvetlen vetés A magokat közvetlenül a veteményeskertbe ültetik.

Ebben a cikkben a közvetlen vetést tárgyaljuk, megpróbáljuk megérteni, hogy mik az előnyei, és hogyan lehet a legjobban csinálni.

Tartalomjegyzék

A közvetlen vetés előnyei

• Megtakarítás a munkaerőben A zöldségeskertbe történő közvetlen vetéssel elkerülhető az átültetés; ráadásul a palánták tálcában tartása nagyobb figyelmet igényel az öntözésre, mivel a cserépben lévő kevés talaj könnyebben kiszárad.
• A transzplantáció elkerülhető Megkíméli a növényt az átültetés traumatikus pillanatától.

A közvetlen vetés alternatívája a magágyba vetés. Érdekes lehet ennek a másik lehetőségnek az előnyeiről is olvasni a magágyba vetésről szóló cikkben.

Melyik zöldségeket vethetjük közvetlenül a szántóföldre

Minden zöldség közvetlenül a kertben vethető, két olyan zöldségnövény-kategória van, amelyek esetében különösen kényelmes elkerülni a tálcák használatát, és közvetlenül a szántóföldre vetni a magot.

Nagymagvú zöldségek. A jó méretű magból kiindulva a palánták gyorsan fejlődnek, és nem szenvednék meg, ha sokáig nagyon kis cserépben lennének. Ráadásul a csíranövény robusztus, és nem okoz gondot a kert talajából való kibújás. Néhány példa: minden uborka (tök, cukkini, görögdinnye, dinnye, uborka), hüvelyesek (borsó, bab, lóbab, csicseriborsó, csicseriborsó,...), kukorica.

Gyökérzöldségek. Ezt a zöldségfajtát, mint a sárgarépát vagy a paszternákot, nem szabad dézsába vetni, mert sokat szenved attól, hogy a cserép zárt környezetében fejlődik: a gyökér kondicionálódik. Például a sárgarépa esetében, ha magágyba vetjük a palántákat, fennáll a veszélye, hogy csonka, kicsi vagy deformált sárgarépát kapunk.

Közvetlen vetési módszerek

Szóró vetés Ha sietünk, választhatjuk a szórásos vetést is: ez egyszerűen azt jelenti, hogy a magokat a hagyományos módon a földre dobjuk. A szóráshoz fogjunk egy maréknyi magot, és a karunkkal széles mozdulatokkal dobjuk el őket, igyekezve egyenletesen lefedni a földet, ez egy kicsit nehéz, de nem nehéz. Ha a magok nagyon kicsik, keverhetünk néhány szemet a földbe.A magok elvetése után el kell ásni őket, amit gereblyével lehet elvégezni, a földet megmozgatva, hogy a magot befedje. A vetési módszer alkalmas zöldtrágya vagy kis növényű zöldségek, pl. saláta esetében. A nagyméretű zöldségek nagy ültetési távolságot igényelnek, hogy a termőre fordulhassanak.magok indítása.

Vetés soronként A legtöbb esetben a zöldségeskerti növényeket egyenes sorokba vetik. Az ágyásoknak ez a geometriai rendje egy kicsit több időt igényel, mint a szórásos technika, de ez a munka szépen megtérül. A sorokba vetéssel ugyanis könnyebb lesz a kapálás és a gyomok eltávolítása. Ha a sorok között megfelelő sortávolságot választunk és ügyelünk a sorok tájolására, akkor aa növényeknek helyük és fényük lesz, hogy a lehető legjobban fejlődjenek. A soros vetéshez barázdát húzunk, esetleg egy egyenesen kifeszített zsinór segítségével, majd elhelyezzük a magokat, és letakarjuk.

Postarelle vetés. Amikor a zöldségek terjedelmes növényeket alkotnak, nem kell barázdát készíteni és sorban vetni, elég, ha a megfelelő távolságban kis lyukakat készítünk: postarelle. A tökfélék, a cukkini, a káposzta és a fejes saláta tipikusan a postarelle-be vetendő zöldségek. A technika egyszerű: a kis lyukat úgy alakítjuk ki, hogy megmérjük a távolságát a többitől, beletesszük a magokat, és földdel betakarjuk.

A palánták ritkítása A szántóföldi vetésnél nem kell pontosan annyi magot vetni, ahányat szeretnénk, általában néhány maggal többet teszünk, hogy ne legyenek hiányosságok. A soros vetésnél, miután a palánták kikelnek, kiválasztjuk, melyiket tartjuk meg a megfelelő távolságok elérése érdekében, ritkítva őket; a posztólyukas technikánál minden lyukba legalább néhány magot teszünk, majd kiválasztjuk azt a palántát, amelyik a legnagyobb valószínűséggel elültethető.robusztus, tépi a többieket.

Vetési technika

A megfelelő pillanat A magokat a megfelelő időben kell a földbe tenni, amikor a hőmérséklet megfelelő a növény növekedéséhez; segítséget kaphat a számos vetőtáblából vagy a számítógép Orto Da Coltivare. Ha a hőmérséklet túl alacsony, a mag nem csírázik ki, és elrohadhat, vagy az állatok és rovarok prédájává válhat. Ha a csemete ki is kel, de a minimális hőmérséklet még mindig alacsony, akkor is szenvedhet.

A magágy. A magok elhelyezése előtt a talajt megfelelően meg kell dolgozni, a legjobb módszer a durva és mély talajművelés, amely áteresztővé és puhává teszi a talajt, valamint a finomabb felszíni talajművelés, amely lehetővé teszi, hogy az újonnan születő gyökerek ne találjanak akadályokat.

A vetés mélysége. Az, hogy milyen mélységbe kell a magot ültetni, minden zöldség esetében más és más, de szinte mindig érvényes szabály, hogy a magot a magasságának kétszeresével megegyező mélységbe kell ültetni.

A növények közötti távolság. A túl szoros egymás melletti ültetéssel a növények egymással versengenek, és a kártevőket is felbátorítja, ezért fontos ismerni a helyes ültetési távolságokat, és tudni, hogy indokolt-e ritkítani a növényeket.

Öntözni. A magnak nedves talajra van szüksége a csírázáshoz, ezért a vetés után öntözni kell. Nem szabad azonban pangást okozni, mert akkor rothadásnak indul. A frissen kihajtott palántákat is ápolni kell: mivel nagyon rövid gyökerük van, napi vízellátásra van szükségük.

Matteo Cereda cikke