Ha a vetés vagy átültetés során betartandó távolságok nem egyenlőek (pl. 50 cm a sorok között, 25 cm a palánták között), hogyan érdemes a sorokat tájolni? A világhálón különböző válaszokat találunk, amelyeket mind azzal indokolnak, hogy maximalizálni kell a napfényt, de aztán nem egyértelműek és rosszabbul vannak leírva. Röviden: észak-déli vagy kelet-nyugati irányban jobb-e? És ha lehetséges, miért?

(Alberto)

Hello Alberto

A kérdés nagyon érdekes, és egy olyan szempontra vonatkozik, amelyet figyelembe kell venni a zöldségeskert tervezésénél. A legjobb napfényhez a legjobb, ha a növényeket észak-déli irányban sorba kell állítani.

A sorok helyes iránya

Az észak-déli irányú sorban a fény maximálisan érvényesül, mivel a nap keleten kel fel és nyugati irányban halad, így a növények napközben nem kapnak túl sok árnyékot, és a fény minden levélhez eljut. Nálunk, "északiaknál" a világ északi részén az árnyék is kissé észak felé esik, de ez állandó.

Ha meg akarod érteni, miért, csak figyeld meg, hol végződik az árnyék a nap különböző időszakaiban: reggel, amikor a nap keleten kel fel, nyugatra (és kissé északra) lesz árnyékunk, délben északra, este pedig keletre és északra, amikor a nap nyugaton nyugszik.

Az, hogy az árnyék is észak felé hajlik, elkerülhetetlen (nem az Egyenlítőn vagyunk), de soha nem húzódik észak felé annyira, mint amennyire nyugat (reggel) és kelet (este) felé, ezért az észak-déli tájolást részesítjük előnyben a palántasoroknál.

Vannak olyan növények is, amelyek félárnyékban is jól fejlődnek, mint például a petrezselyem, így a napfény maximalizálása nem feltétlenül mindig a legjobb megoldás. A permakultúrában a napfénynek való kitettséget diverzifikálják a halmokban elhelyezett magaságyásokkal, amelyek árnyékot és különböző kitettséget teremtenek. Még az ágyások alakját is félkör vagy spirál alakban alakítják ki, hogy különböző mikroklimatikus zónák legyenek.

A virágágyások elrendezésének megtervezése

Amikor azon gondolkodik, hogyan rendezzük be a zöldségágyásokat, tartsa szem előtt, hogy sok olyan növény van, amelynél a soronkénti tájolás nem érdekes: nincs értelme tájolásról beszélni, ha a növények közötti távolság azonos vagy hasonló a sorok közötti távolsághoz (ez általában a káposzta, a sütőtök és a cukkini esetében van így).

A sorok iránya akkor is jelentéktelenné válik, ha a növénynek nincs nagy függőleges növekedése (pl. sárgarépa, spenót, rukkola és hagyma). Ha viszont függőlegesen növekvő növényekről van szó, mint például kúszó hüvelyesek, paprika, padlizsán vagy paradicsom, akkor jobb, ha gondosan megtervezzük a zöldségeskert ágyásainak tájolását.

Matteo Cereda válasza