A növényi élethez három fő elem szükséges: a foszfor, a nitrogén és a kálium. Azonban nem ezek az egyetlen hasznos tápanyagok, amelyek a kerti talajban megtalálhatók. Számtalan más is van még. elemek Ezek közé tartozik a kén, a kalcium és a magnézium, amelyek kisebb mértékben szükségesek, de mégis fontosak a növények számára. Ezek közé tartozik a kén, a kalcium és a magnézium, amelyek alapvető jelenlétük miatt makrotápanyagoknak minősülnek, valamint más, nem kevésbé fontos nyomelemek, mint például a vas, a cink és a mangán, amelyek mikrotápanyagoknak minősülnek.

Minden egyes nyomelem szerepet játszik a növények élettevékenysége során végbemenő számos folyamatban, és ezen anyagok valamelyikének hiánya vagy feleslege egyensúlyhiányt okozhat, amely fiziopatológiákban nyilvánul meg.

Az elemek hiánya a talajban nem mindig a tényleges hiányukból adódik: az ok gyakran más antagonista nyomelemek túlsúlyában rejlik, amelyek akadályozzák a felvételüket. A talaj pH-értéke is fontos szerepet játszik abban, hogy elősegíti vagy nem segíti a tápanyagok növény általi felvételét.

A trágyázás szerepe tehát nem merül ki a híres makrotápanyagok helyreállításában: fontos, hogy a talaj, és így a növények gyökérzete is gazdag táplálékkal rendelkezzen. Az egyszerűség kedvéért ebben a cikkben a mikrotápanyagok között felsoroljuk az összes hasznos elemet, kivéve az N P K hármasát, azaz a nitrogént, foszfort és káliumot, és a legfontosabbakat soroljuk fel.a mezőgazdasági termelőt érdeklő elemek.

A hiányosságok és túlkapások felismerése

Az első tünet, amely gyakran jelentkezik, ha valamely nyomelem jelenlétében egyensúlyhiány van, a növény leveleinek rendellenes elszíneződése. A nem a szárazságtól vagy a levelek oldalainak kipirulásától származó sárgulás jelezheti a nyomelem hiányát. A levél- és virághullás vagy a növekedés elmaradása is lehet a talaj hiányos volta miatt.fontos.

A kerti talaj dúsan tartása

Ha el akarjuk kerülni a mikrotápanyag-hiányból eredő problémákat, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a talajt rendszeres szerves trágyázással tápláljuk. Egy másik alapvető mezőgazdasági gyakorlat, amellyel elkerülhető a talaj erőforrásainak túlzott kihasználása, a vetésforgó, amely a megfelelő vetésváltással együtt nagyban segíti a növényt abban, hogy mindig minden szükséges erőforrással rendelkezzen.Mivel a különböző növények különböző anyagokat fogyasztanak, nagyon fontos, hogy kertünket úgy műveljük, hogy a zöldségfajták rotációja, ez a lehető legjobban kihasználja az egyes növénycsaládok talajhoz való hozzájárulását, és a versengés helyett szinergiákat hoz létre.

A talajban található főbb nyomelemek

Kalcium (Ca). Számos elem fontos a zöldségeskert számára, amelyek közül a legfontosabbak a futball (Ca), amely nélkülözhetetlen a kertészeti növények növekedéséhez. A rendelkezésre álló kalcium mennyisége a talaj pH-értékével függ össze, amelyet a talaj pH-értékét érzékelő lakmuszpapírral lehet mérni. Ha a pH-érték különösen savas, a kalcium a foszforhoz kötődhet és nehezen asszimilálódik. A kalciumhiány a levelek sárgulásában, a növények általános gyengeségében, valamint a növények gyengeségében nyilvánul meg.A kalciumtöbblet viszont elsősorban a meszes talajban fordul elő, ami szintén a pH-értékkel függ össze, és más nyomelemek alacsonyabb hozzáférhetőségéhez vezet, ami a növény számára problémákat okoz. Különösen a savanyúságkedvelő növények, mint például a bogyós gyümölcsök, nem tolerálják a túl sok kalciumot tartalmazó talajokat.

Vas (Fe). A vas fontos a növények számára, bár a talaj általában elegendő mennyiségben tartalmazza. A legnagyobb vasigényű kerti növények a salátafélék, a paprika és a paradicsom. A nyomelem hiányos, ha bizonyos más elemek túlsúlya gátolja a hozzáférhetőségét, ami magas pH-jú talajokban is előfordul. A vashiány vagy a vas-klorózis aa levelek erezeténél kezdődő sárgulásban látja.

Magnézium (Mg). A magnéziumhiány a talajban nagyon ritka, és ez az elem gyakorlatilag minden műtrágyában megtalálható. Így annak ellenére, hogy nagyon fontos a növények életében, a kertész általában kevéssé aggódik a magnéziumhiány ellenőrzése miatt.

Kén (S) Kénhiány esetén a növény növekedése lelassul, a fiatal levelek kicsik maradnak és megsárgulnak, és a kénfelesleg is problémás lehet, mert más nyomelemek felszívódását is megnehezíti. A kénigény különösen a káposztatermesztés és általában a káposztanövények esetében nagy. A káposzta főzésekor felszabaduló jellegzetes szag a következőkből adódikpontosan a zöldségben lévő kén jelenlétének köszönhető.

Cink (Zn) A cink ritkán hiányzik, a hiányt inkább a felszívódási nehézségek okozzák, amelyeket a bázikus talajok vagy a foszfortöbblet okozhat.

Mangán (Mn). Ez az elem akkor szívódik fel a legjobban, ha a talaj pH-ja alacsony, így a savas talajok a növényekre káros mangántöbbletet okozhatnak.

Réz (Cu) . egy másik nyomelem, amely szinte mindig jelen van, így rézhiány ritkán fordul elő. Vigyázzunk azonban, hogy a felesleg vas-klorózist okozhat, ami korlátozza a növény vasfelvételét.

Klór (Cl) és bór (B). Azon elemek, amelyekben a talajok meglehetősen gazdagok, a növény bórszükséglete nagyon alacsony, ezért hiány szinte soha nem fordul elő. A felesleg káros, különösen a klórra kell vigyázni, ha gyakran öntözünk csapvízzel vagy sóban gazdag talajt termesztünk.

Szilícium (Si). A szilícium azért fontos a növények számára, mert segít abban, hogy a sejtek ellenállóbbak és kevésbé fogékonyak legyenek a kórokozók támadására. Természetesen nem ritka nyomelem, és általában természetes módon előfordul a talajban, de a kriptogámiás betegségek megelőzése érdekében hasznos lehet nagyobb dózist biztosítani. A lófű főzete és a páfrányfenyő macerátum hasznos növényi készítmények a növények szilíciummal való ellátására.

Ezeken az elemeken kívül ott vannak még az alapvető szén (C), oxigén (O) és hidrogén (H), amelyeket figyelmen kívül hagyhatunk, mivel a természetben gyakorlatilag mindig rendelkezésre állnak.

Matteo Cereda cikke