A spenót (spinacia oleracea) nagyon hasznos veteményes a zöldségeskertben, mivel megelégszik a részlegesen árnyékos fekvéssel, és nagyon széles tenyészidővel rendelkezik: az év különböző időszakaiban, tavasztól télig képes benépesíteni a virágágyásokat, és nagyon jól bírja a fagyot.

A növény a termesztési ciklus végén magra kel, de ha a kertben tartják a zöldség kinyerése érdekében, akkor még azelőtt betakarítják, mielőtt virágot képezne. Ha spenótmagot akarunk nyerni, ezért hagyni kell, hogy a fej közepéről szárat képezzen, és meg kell, hogy történjen a beporzás. Nagyon meleg időben a spenót szenved, és hajlamos a virágzás felgyorsítására.

Érdemes többet megtudni ennek a kertészeti növénynek a vetésének a megfelelő időpontjáról és módjáról, hogy megtanulhassa, hogyan kell ezt megtenni, és elkezdhesse a spenót helyes termesztését.

Tartalomjegyzék

A spenót vetésének megfelelő ideje

A spenót egy hihetetlenül hosszú vetési idővel rendelkező zöldségféle, mivel nagyon jól bírja a hideget. 12 fokos hőmérsékleten csírázik, és akkor van rendben, amikor a hőmérő 15 fokot mutat, viszonylag gyors ciklusa van, a vetéstől számítva mindössze 45-60 nap múlva érkezik meg a betakarításhoz. E tulajdonságai miatt az ideális a spenót tavaszi vetése, a nyár előtti betakarításra törekedve, vagya nyári hőség után vetni az őszi vagy téli betakarításhoz.

A vetésre legalkalmasabb hónapok tehát március, április és május, majd augusztus, szeptember és október, de ahol az éghajlat lehetővé teszi, februárban és novemberben is vethető, hűvös területeken pedig júniusban és júliusban is.

Melyik holdon vetik őket

Mivel a spenót levélzöldség, amelyet a magvetés előtt kell betakarítani, elméletileg fogyó hold idején kell vetni, ami késlelteti a virág- és magképződést, és előnyös a leveleknek.

A Hold követése a vetésnél egy évszázados hagyomány a mezőgazdaságban, amelynek azonban nincs tudományos bizonyítéka, így bárki eldöntheti, hogy a holdfázisokat követi vagy spenótot vet, anélkül, hogy a holdat nézné.

Hogyan kell vetni

A spenótmag nem nagy, de nem is apró, hanem egy kis gömb, amely elég könnyen elhelyezhető egyenként. Egy gramm mag körülbelül száz magot tartalmazhat.

Elméletileg a spenót vethető magágyba vagy földbe is, de a közvetlen vetés általában előnyösebb, mivel sok időt takarít meg, mivel nem kell külön gondoskodni a palánták hideg éjszakák elleni védelméről.

A vetési művelet a talaj előkészítésével kezdődik, amit később részletezünk. Ahhoz, hogy a magok elférjenek benne, jól el kell egyengetni, és kapával és gereblyével finomra kell készíteni. A magágyon a barázdákat követjük, a magnak kb. 1,5 cm mélynek kell lennie, tehát elég egy sekély nyom. Ezután a magokat a barázdába helyezzük a megfelelő távolságra, segíthetünk egy-egyfélbehajtott papírlapot, majd a magok tetején lévő földet a kezünkkel lenyomva tömörítsük.

A vetés befejezése után a növényeket öntözni kell, és ezt a műveletet folyamatosan meg kell ismételni, amíg a növények jól nem fejlődnek.

Indikált beültetési rendszer

Amikor spenótot ültetünk a kertbe, azt javaslom, hogy az egyes növények között legalább 15/20 cm, a sorok között pedig 40/50 cm távolságot tartsunk.

Közvetlen szántóföldi vetésnél jobb, ha néhány magot pluszban vetünk (azaz 5/8 cm-enként vetünk), majd később ritkítunk, így még ha néhány mag nem is csírázik ki, vagy a madarak és rovarok megeszik, nem keletkeznek lyukak a parcellában.

Föld előkészítése

Lépjünk egy kicsit hátrébb, és nézzük meg, hogyan kell előkészítenünk a talajt, amely később a spenótmagokat fogja fogadni. A megfelelő talajnak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie ehhez a növényhez.

• Jó vízelvezetés. A pangó víz gombabetegségeket okozhat, ezért a talajt mélyen kell megmunkálni, elkerülve, hogy a csapadékkal együtt a szántóföldön pangó víz megálljon.
• Ph 6,5 felett. A talaj pH-értékének ellenőrzése a spenóttermesztés megkezdése előtt hasznos lehet.
• Mérsékelt megtermékenyítés A spenót kevés műtrágyával is beéri, az esetleges korábbi kultúrák maradványtermékenységét is hasznosítani tudja.
• Nincs nitrogénfelesleg A spenót a levelekben nitrogént halmozhat fel, amely nitrátokat képez, amelyek mérgezőek. Ezért fontos, hogy ne vigyük túlzásba a nitrogénbevitelt, még a természetes trágyázás, például trágyapellettel történő trágyázás is túl sok nitrogént biztosíthat, ha túlzásba visszük.
• Nem túl sok nap. Mivel ez a termesztés szenved a túlzott hőségtől és a túl sok napsütéstől, a nyári időszakban félárnyékos helyeket kell választani, vagy árnyékoló hálókat kell készíteni.

Matteo Cereda cikke