Az oltást általában a gyümölcsnövények esetében alkalmazzák, de egyre gyakrabban alkalmazzák ugyanezt az eljárást az alábbiaknál is még a zöldségeskerti palántáknak is így különböző oltott zöldségeket, például paradicsomot, padlizsánt és más növényeket találunk.

Az óvodában találjuk oltott zöldségpalánták azzal az ígérettel, hogy sokkal többet fognak termelni, mint a hagyományos növények, és hogy ellenállóbbak lesznek.

Nézzük meg közelebbről a témát, hogy felmérhessük, hogy hogy valóban érdemes-e oltott palántákhoz folyamodni Megnézzük a saját zöldségek barkácsoltatásának lehetőségét is.

Tartalomjegyzék

Mi a beoltás

A grafting az a technika, amely a következőkből áll két különböző növényi egyed összekapcsolása más néven ' bionti " az egyiknek a nyakszirtjétől felfelé a lombos részét, a másiknak pedig a gyökérzetét. Az első a "dugvány", a második a "gyökérzet".

A cél az, hogy olyan növényt kapjunk, amely mind az induló egyének pozitív aspektusait tartalmazza. A gyökérszáradással és a rothadással szembeni ellenállás például az alany két jó tulajdonsága lehet, amelyet az alany kínál, az életerő mellett, míg a termőképesség és általában a gyümölcsminőség az, amit az alanyban keresünk. Ezt részletesebben az oltási útmutatóban tárgyalhatjuk.

A zöldségfélék esetében is e célokat szolgálják a vizsgálatok, és a gyökérbetegségeknek ellenálló és bőséges termésre képes palánták előállítására szolgáló technikákat finomították.

Egészséges és termőképes oltványok előállítása, a két biontot nagyon korán össze kell kötni. azaz amikor még a fiatal korban vannak, mert nagyon gyorsan gyógyulnak, és nagyon rövid idő alatt egyetlen magoncokká válnak.

Melyik zöldségfélékre alkalmazzák

Oltás a kertészetben főként a gyümölcs- és zöldségfélék esetében alkalmazzák paradicsom, padlizsán, paprika és csípős paprika, görögdinnye, uborka, dinnye, sütőtök és cukkini.

Tehát főként solanaceae és cucurbitaceae.

Előnyök

Az átültetéssel elérni kívánt előnyök a fent említettek szerint a következőkhöz kapcsolódnak a termelékenység növelése a gyökerek különböző problémákkal szembeni jobb ellenállóképességével kombinálva amelyek a talajban keletkezhetnek.

Ezeket a következőképpen foglalhatjuk össze:

• Fokozott ellenállás rothadás, fulladás, fonálférgek, különböző talajlakó rovarok. Általában az alanyok jobban ellenállnak ezeknek a csapásoknak.
• Fokozott termelés a tápanyagok és a talajban lévő víz jobb asszimilációja révén is.
• Előrehaladás a termelésben: Az oltványozott zöldségek általában korábban kerülnek a termesztésbe, mint mások.
• Megnövelt teljesítmény szűk helyeken: az erkélyeken, teraszokon, vagy egyébként nagyon szűkös körülmények között lévő zöldségeskertek esetében, ahol a termőterületet a lehető legjobban optimalizálni kell, sőt, ez a zöldségfajta nagyobb hozamot tud produkálni ugyanannyi rendelkezésre álló terület mellett.

Hátrányok

A hátrányok az oltott zöldségpalánták vásárlásakor lényegében a következők:

• Ár a beoltott palánták jóval többe kerülnek, mint az egyenértékű "normál" palánták;
• Az önálló szaporításuk nehézségei e: miután az ilyen termő palánták termését leszüretelték, a magok megtartásával és a következő évi vetéssel már nem lehet ugyanolyan performaciákat elérni. Amellett, hogy oltványok, általában F1 hibridek, azaz keresztezések gyümölcsei, amelyeknél a következő generációkban számos tulajdonság elveszik.

Do-it-yourself zöldségoltás

Bár ez egy olyan gyakorlat, amely némi pontosságot és szakértelmet igényel, nem lehetetlen a zöldségeket magadnak oltani vagy legalábbis megpróbálják saját maguk értékelni a helyzetet.

A következő lépések gyakorlatba ültetéséről van szó:

• Azonosítsa a címet. saját tapasztalataik és ismereteik alapján a jó gyökérzettel rendelkező és a talaj viszontagságaival szemben ellenálló fajtát, amely alanyként szolgál majd, valamint azt a fajtát, amelynek termése érdekel bennünket.
• Mindkét fajta egyidejű vetése a magágyba Tartsa őket jól elkülönítve és jól megkülönböztethetően. A magágy kezdeti kezelésére ugyanazok a jelzések vonatkoznak, mint a normál zöldségtermesztő palánták termesztésére javasoltak.
• Az alanyok vágása A három-négy valódi levél (a két sziklevelet, azaz a legelső kezdeti leveleket nem számítva) elérése után az alanyként létrehozott palántákat a gallér fölött levágjuk, és a száron egy kis vágást ejtünk, amelybe a dugványt illesztjük. A gyakorlatban megpróbáljuk megismételni azt, amit a gyümölcsösöknél teszünk, azaz a klasszikus 'splits' létrehozása amelyek lehetővé teszik a két bionta összekapcsolódását és összeforrasztását, bár ebben az esetben kis lágyszárú magoncokról van szó, sokkal több finomságra és gondosságra van szükség A vágás nem lehet egy vonalban a talajjal, mert különben fennáll a veszélye, hogy az éppen föléje erősített oltvány magától gyökeret ereszt, és meghiúsítja szándékainkat. Jobb, ha a technikát a ténylegesen tervezettnél nagyobb számú palántával próbáljuk ki, hogy az esetleges kudarcokat kipuffereljük.
• A fészkek vágása Azokat a palántákat, amelyeknek a termése érdekel minket (nesti), szintén ugyanolyan magasra vágjuk.
• Igazi oltás A kettőt összeillesztik, megpróbálják összehegeszteni őket, nagyon apró kapcsok vagy klipszek segítségével.
• A beültetés utáni gondozás Várjon, miközben a palántákat melegen tartja, és a talajt enyhén nedvesíti. Amikor észreveszi az új levelek megjelenését, megerősítést kap az oltás sikeréről.
• Az így nyert új palántákat ültessük át és végigkísérjük őket a termesztési ciklusuk során, hogy aztán információkat gyűjthessünk és értékelhessük, hogy jó gyökérzet-oltvány kombináció-e, vagy érdemes-e mással is próbálkozni.

Ugyanabban a zöldségeskertben például érdekes lehet, hogy párhuzamosan termesztjük azt a fajtát is, amelyből a légi részt vettük. (nesto), de saját gyökerekkel, hogy eredményes összehasonlítást végezhessünk.

A cikket Sara Petrucci írta, a fotót Anna Stucchi készítette.