A vetésforgó ősi mezőgazdasági technika, amelyet már a középkorban is alkalmaztak. A megművelt talaj termékenységének megőrzése és a növénybetegségek terjedésének megakadályozása érdekében elengedhetetlen a vetésforgó, elkerülve, hogy mindig egy zöldségfélét tartsunk ugyanazon a földterületen.

A zöldségfélék vetésforgója még fontosabb egy biokertben, ahol nem használnak növényvédő szereket és műtrágyákat.

Ha már néhány éve kertészkedik, biztosan tudja már, hogy évről évre cserélgetni kell a helyeket, próbáljunk meg néhány szempontot adni, hogyan lehet ezt a legjobban csinálni, a különböző zöldséglapokban talál néhány útmutatást a vetésforgóra vonatkozóan.

A forgatás előnyei

Íme az előnyök:

• Termékenyebb talaj. Minden növénynek megvan a maga sajátos tápanyagigénye, amelyet a talajból kap; más anyagokat viszont a növény az életciklusa során szabadít fel. A jó vetésforgó lehetővé teszi a talajban lévő elemek egyensúlyának fenntartását, javítva a termés minőségét és minőségét, és megtakarítva a trágyázást.
• Kevesebb parazita. Egy zöldség termesztése egyben azt is jelenti, hogy vonzza a "ragadozóit", amelyek, miután kedvező környezetet találtak, elszaporodnak és elszaporodnak. Ezért a termesztés áthelyezésével elkerülhető az ellenséges rovarok tömeges elterjedése és a növényvédő szerek használata.
• Kevesebb betegség. A kertészeti növények betegségeit elsősorban gombák (spórák) vagy vírusok okozzák, amelyek a talajban maradnak meg. Ha évről évre ugyanazt a növénytípust termesztjük, a gombabetegségek és vírusok nagyobb valószínűséggel terjednek el, ami komoly károkat okozhat a termésben.

Hogyan tervezzük meg a vetésforgót

Hosszú távon gondolkodva. Az optimális eredmény elérése érdekében jó lenne legalább négyéves termesztési ciklusokat tervezni, még ha ez kihívást is jelent.

A kerti napló. A helyes vetésforgóhoz az az ideális, ha minden egyes művelést feljegyzünk. Van, aki palántákat rajzol, van, aki excel-fájlokat készít, és van, aki művelési naplót vezet: a lényeg, hogy mindenki megtalálja azt a rendszert, amely a számára legkényelmesebb a különböző művelések feljegyzéséhez. Minél hosszabb ideig, néhány évre visszamenőleg követjük nyomon a korábbi műveléseket, annál jobb.lesznek a forgatás eredményei.

Minimális forgás. Ha nagyon lusta vagy, és nincs kedved megfelelő vetésforgót tervezni, legalább vedd figyelembe, hogy mit termesztettél az előző évben, kerüld el, hogy ugyanazt a zöldséget ismételd ugyanazon a parcellán, és lehetőleg kerüld az azonos családba tartozó zöldségeket is. Már ezzel is számos növénybetegséget megelőzhetsz, majd egy kis erőfeszítéssel megteheted, hogyjobban.

Családonkénti rotáció. A zöldségfélék családokra oszlanak (lásd az osztályozást), és az azonos családba tartozó növények általában hasonló anyagokat vesznek fel a talajból, és gyakran közös betegségeknek vagy ellenségeknek is ki vannak téve. Ezért a zöldségváltás jó kritériuma, hogy kerüljük az azonos típusú növények egymás utáni termesztését. Így például ne tegyünk paradicsomot a burgonya után vagypaprika, vagy tök után uborka, görögdinnye vagy cukkini.

Váltás növénytípusonként. Egy alternatív kritérium a családhoz képest a zöldségfélék típusához kapcsolódik (feloszthatjuk a levélzöldségeket, gyökérzöldségeket, virágzöldségeket, gyümölcszöldségeket). Így a növény különböző részeit vesszük, és jelzőleg a talajban lévő elemek különböző erőforrásait fogyasztják.

A hüvelyesek fontossága. A hüvelyes növények (pl. lóbab, borsó, bab, zöldbab, csicseriborsó) nagyon hasznosak a zöldségeskertben, mert képesek a levegőből a talajban lévő nitrogént megkötni, és így az egyik fő tápanyaggal gazdagítják a kertet. Ezért olyan növények, amelyek nem hiányozhatnak a vetésforgóból.

Társulások A vetésforgó mellett a zöldségek közötti megfelelő vetésforgó is hasznos lehet ugyanazon célok elérésében: a kártevők csökkentése, a betegségek megelőzése és a talaj termékenységének fenntartása. A két technika kiegészíti és kompenzálja egymást egy biozöldségkertben, ezért javaslom a vetésforgóról szóló további megbeszéléseket.

Példa a forgatásra. Egy jó vetési ciklus kezdődhet egy hüvelyes növénnyel (pl. borsó vagy bab) a talaj gazdagítása érdekében, majd egy igényes növényt ültethetünk be, hogy kihasználjuk a talaj termékenységét (pl. paprika vagy cukkini), majd néhány ciklusban igénytelen zöldségeket, pl. salátát, hagymát vagy sárgarépát. Ekkor ismét egy hüvelyessel kezdjük.

Pihenőidő. A műveléstől való pihenőidőszak jót tehet a talajnak, még akkor is, ha a vetésforgó ciklusa kiegyensúlyozott. A pihenőterület nem feltétlenül használhatatlan földterület: gondolhat rá pihenőterületként, ahová a grillsütőt és az asztalt is elhelyezheti, játszótérként, ha gyermekei vannak, vagy gondolhat arra, hogy a pihenőterületet egy kis tyúkólnak használja.

Matteo Cereda cikke